2016. június 30.

GOODBYE, JUNE!


A Hello and Goodbye egy havi cikkrovat. A két bejegyzés minden hónap két első napján kerül a publikum elé. A Goodbye két részből áll, az első felében leírom, mi történt velem a hónapban, és megmutatom a kedvenc apróságaim. A Hello-ban pedig előre tekintünk, mi várható a bloggal kapcsolatban az adott hónapban.

MI TÖRTÉNT AZ ELMÚLT HÓNAPBAN

Azon kívül, hogy végre lezárult a gimiben töltött első tanévem -, amit jobban belegondolva az igazgatónő le sem zárt...- nem igazán történt semmi. A bizonyítványom jó lett, kevés tantárgyamból, ami az idén volt, csak matekból és tesiből lettem négyes, de a tesi valójában a matekon is múlt volna. A tervezett közösségi szolgálati munkám a strandon nem jött össze a csodálatos szervezés miatt, viszont elmentünk barátnőmmel a tűzoltóságra, ahol négy órát el is számoltak nekünk két órányi eligazításért. Szóval a június utolsó hete is majdhogynem eseménytelenül zajlott.
Ez a hónap az otthon ülés hónapja volt, igyekeztem minél kevesebbet kimozdulni, és lélekben felkészülni, hogy a költözés miatt nem lesz wi-fim. Próbáltam legyártani a júliusi és augusztusi bejegyzések zömét, inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel, és kicsit úgy érzem, le vagyok maradva, és ez a hónap csak úgy elsiklott a fejem felett.
A bloggal kapcsolatban egy kicsit kísérletezgettem, szerintem ezt észre is vettétek. Volt itt könyvkritika, nyári inspirációbomba zenékkel és képekkel, TAG, kihívás, személyes poszt.
Az volt a tapasztalatom, hogy a könyvkritikáért oda voltatok, és higgyétek el, már nekem is bizseregnek az ujjaim, hogy újra írhassak a mostani három szerzeményem valamelyikéről, amire a könyvtárban akadtam rá, de erre még egy kicsit várni kell, mert jelenleg beleestem a Harry Potter köteteimbe.
A Summer '16 bár nem aratott akkora sikert -, amit nem is vártam -, imádtam összeállítani azt a kis inspirációs posztot, és szerintem várható még ilyen, vagy ehhez hasonló.
Határozott előre lépésnek tekintem viszont, hogy csatlakoztam a Mayar Bloggerek és Blogkedvelők Közösségéhez, és a Vigyázz! Kész! Posztolj! kezdeményezéshez is csatlakoztam.

2016. június 25.

SUMMER '16

Egy átlagos zene lejátszónak indult ez a poszt, aztán szenvedtem egy kicsit a képkereséssel, és valahogy eljutottam a Pinterestre. Ott aztán persze, beszippantottak a nyárias képek, és összeszerkesztgettem belőlük ezeket a szép montázsokat. A legjobban a pasztell rózsaszín, és a citromsárga összeállítás tetszik a legjobban, pedig egyik sem a kedvenc színem, sőt! (A Pinterestem itt találjátok)
Ezzel a szöszmötöléssel is ment a fél napom, ami miatt elcsúsztam a Harry Potter-kihívásommal, vagyis azzal, hogy egy hét alatt kiolvassam mind a hét kötetet, de nem is bánom, mert nagyon élveztem ezen a bejegyzésen dolgozni.
A zenékről még annyit, hogy érdekes az ízlésem. Van itt pörgős pop, elektronikus, indie töménytelen mennyiségben, még pszichedelikus rock is becsúszott, és bár ilyet nagyon ritkán (soha sem) hallgatok, a Tame Impala száma valami fantasztikus.
Remélem, ti is belehallgattok, és találtok valami ínyetekre valót, vagy legalább abban a csodálatos dinnye mintájú szoknyában, vagy az aranyos feliratospólókban gyönyörködni fogtok!

2016. június 21.

KÖNYVKRITIKA - SARAH BANNAN: SÚLYTALANUL

moly.hu, cicerokonyvstudio.hu

Carolyn Lessing érkezése előtt nem sok minden történt az alabamai Adamsville-ben. Az emberek minden héten a futballcsapatuk győzelméért imádkoztak a vacsoraasztalnál és az iskolai gyűléseken. A legszexisebb Adams Gimis lányok listája évente frissült a szavazatok alapján, és a hatalmi viszonyok is annak megfelelően alakultak. A diákok az íratlan szabályok fényében élték mindennapjaikat, ügyelve például arra, hogy pomponlányok nem lógnak együtt az úszókkal, végzősök nem randiznak elsősökkel. Mindez törvényszerű volt addig, amíg be nem toppant az új lány.
Carolynról csak annyi derült ki a közösségi médiából, hogy New Jerseyből költözött át, és 1075 barátja van. A tengerpartokon készült fotókon olyan gyönyörűen festett a fiúbarátaival együtt, mint az Abercrombie cég modelljei. A való életben azonban jóval több volt ennél. Tökéletes.
A SÚLYTALANUL visszaránt minket a sötéten gomolygó kamaszkorba, amelyről Sarah Bannan riasztó, de hiteles képet fest első regényében.


FIGYELEM! A POSZT SPOILEREKET TARTALMAZHAT!

Mostanában rákaptam az ilyen realisztikus, kissé depressziós, szomorú hangulatú könyvekre, és amint megláttam a Súlytalanul angol fülszövegét molyon, azóta tudtam, hogy egy nap el fogom olvasni ezt a regényt.
Még el sem olvastam az utolsó pár oldalt, de már azon gondolkodtam, miről fogok ebben a bejegyzésben írni, amit eredetileg egy élménybeszámolónak vagy ajánlónak akartam titulálni, de aztán rájöttem, hogy az egész könyvet inkább a kamasztársadalom kiritkájaként lehetne értelmezni.

2016. június 19.

101 AZ 1001-BEN

Közel három év, 101 inspiráló pont egy listában.
Míg a többi blogger nyári inspirációkkal látja el az olvasóit, én összeállítottam egy hosszú listát tele kisebb-nagyobb célokkal, vágyakkal, amiket majd' három év alatt teljesítenem kell. Mindenesetre remélem, hogy aki rákattint erre, az néhány ötletet kap a nyári programjaihoz is.
Őszintén szólva egy kicsit félve álltam neki ennek a feladatnak, mert lehet, hogy egy-két év múlva már nem fognak érdekelni az itt leírt dolgok, amiket - megjegyzem - nagyon nehezen szedtem össze. Már a negyvenedik pont körül kifogytam a fontos dolgok felsorolásából, a nyolcvanadik felé lassan közeledve pedig már inkább csak elegem volt a listából, és az egészből kihívásból, de megcsináltam! Befejeztem, és ezzel le is húzhattam az első pontot.
Remélem, a sok gondolkodás megéri majd, és legalább a lista felét teljesíteni tudom majd!


Kezdés: 2016. június 19.
Vége: 2019. március 17.

2016. június 12.

MERJ KIÁLLNI!

Két hete részt vettem egy tehetségkutatón, bár lehet, hogy nem ez a legjobb szó rá, mert nem verseny volt, sem valami válogató. Egyszerűen a koleszon belül lehetett jelentkezni, és egy csütörtöki este a jelentkezők bemutathatták tehetségüket.
A nevelőtanár, aki a csoportot felügyeli, amiben vagyok, megkérdezett engem, hogy szeretnék-e felolvasni egy novellát, regényrészletet, vagy bármi hasonlót, amit írtam. Azt válaszoltam neki, gondolkodom rajta.
Két embernek meg is mutattam egy írásomat, és ők bíztattak is, hogy jelentkezzek, de végül anyu beszélt rá. Ő azt mondta, hogy nincs semmi vesztenivalóm. Erre persze rávágtam, hogy már hogyne lenne. Mi van, ha nem tetszik nekik, és csak kiröhögnek? De valamiért akkor, amikor anyu ezt mondta, már eldöntöttem, hogy benevezek. Már csak azért is, hogy elinduljak valamerre.


Szóval: tippek, hogyan vesd rá magad a nagyközönség előtti szereplésre...
Először is, nem mondom, hogy állj hozzá pozitívan, mert így is, úgy is el fogsz képzelni mindenféle borzalmakat, amik közbejöhetnek. Elesel a színpad felé menet, izgalmadban hányingered lesz, és ki kell rohannod, belebakizol, kiröhögnek, és a többi.
De gondolj csak bele, van egy különleges tulajdonságod, hobbid, amit talán nem mindenki tud, vagy legalábbis nem úgy, mint te. Értékes vagy, és az embereket mindig érdekli az ilyesmi, és nem úgy fognak hozzáállni, hogy akkor most röhögjünk egy jót.
Visszajelzést mindenképp kapni fogsz, de akkor se keseredj el, ha negatívat. Legalább tudod, hogy van hova fejlődni.
Ha viszont tényleg, igazán jó vagy abban, amit csinálsz, márpedig én biztos vagyok benne, hogy jó vagy, akkor a tehetséged bemutatása egy jó kezdet afelé, hogy mások megismerjék a neved. Akár iskoláról, kollégiumról, a bloggerről vagy bármilyen közösségi térről beszélünk is. Gondold végig. Ezzel szeretnél foglalkozni? Zenész, táncos, költő, író, bűvész akarsz lenni? Kezdd el most, és elindulsz az úton, hogy megvalósítsd az álmaid.
Így a végére még megjegyezném, hogy én is gazdagabb lettem valamivel a felolvasásom után. Nem csak azt tudtam meg, hogy tehetséges vagyok, és ezzel foglalkoznom kell, hanem azt is, hogy az emberek jófejek, kedvesek, és pozitívak, emellett arra is rájöttem, hogy nem kell félni, mert bár jó dolog, és visszatart néhány orbitális hülyeségtől, félelemből elutasíthatsz néhány nagyszerű élményt, és élettapasztalatot. És még bánni is fogod.

2016. június 8.

5 DOLOG TAG

Ez a bejegyzés szerencsés módon a saját koliszobámból lett posztolva, ugyanis valamilyen oknál fogva nagyjából tíz perce felvillant a wifi a telefonom kijelzőjének tetején.
Ma egy kis TAG-et hoztam. Személy szerint imádok ilyen bejegyzéseket olvasgatni, mert sok dolgot megtudhatok a blog írójáról, és közben azon gondolkodom, én mit válaszolnék.
Ezt a TAG-et Sára blogján találtam, és a kérdések nagyon érdekesek, ezért esett a választásom erre. Legjobban a könyves és az utazós kérdés tetszett, mert imádok ezekről beszélni.
Ha te is kedvet kaptál hozzá, töltsd ki nyugodtan.


2016. június 2.

HELLO, JUNE!


A Hello and Goodbye egy havi cikkrovat. A két bejegyzés minden hónap két első napján kerül a publikum elé. A Goodbye két részből áll, az első felében leírom, mi történt velem a hónapban, és megmutatom a kedvenc apróságaim. A Hello-ban pedig előre tekintünk, mi várható a bloggal kapcsolatban az adott hónapban. 
A hónapra tervezett blogposztok témája elég vegyesen néz ki jelenleg. Lesz itt TAG, motivációs bejegyzés, könyves poszt, meg - rövid gondolkodás után - a Sream: The TV Series második évados kibeszélőt is megcsinálom. Ez a bejegyzés áll legközelebb hozzánk, ugyanis a Screm, mint már az Öt sorozat, amit még nem láttál, pedig kellett volna posztomban már említettem is, 30-án jelent meg. Még én sem láttam, mert a héten elég sok dolgom van, a hétvégén pedig esküvőre megyek, így valószínűleg június második hetében fogom megnézni, és véleményt írni róla.
A magánéletemet tekintve, az első hét húzós lesz, elég sok minden van betervezve, és a suliban is meg akarják íratni az utolsó dolgozatokat. Az iskola utolsó pár napját valószínűleg pakolással fogom tölteni, mert ki kell pakolnom a koleszszobából, ami már most érzem, hogy nem öt perc lesz.
Egy kicsit messzebbre tekintve, a hónap végén a strandon fogok közszolgálatizni. Táborozó gyerekekre kell majd vigyáznom egy barátnőmmel öt napon át, reggel nyolctól délután négyig. Ha minden igaz negyvenöt órát számolnak el, ami nem semmi egy hét alatt.

2016. június 1.

GOODBYE, MAY!

Végre elérkezett az első Goodbye...! poszt, amit hamarosan egy Hello...! is követni fog. Ezeknek a bejegyzéseknek a tartalma megfelel egy Májusi kedvencek és Thing I Love May típusú posztnak.
Amikor megcsináltam a blogot, már akkor tudtam, hogy nálam nem lesz heti TIL..., meg havi kedvencek, de szerettem volna bemutatni -, a TIL...-hez hasonlóan,- hogy mi történt velem az elmúlt egy hónapban, milyen kedvenceim lettek, mind blogposztok, videók, esetleg sminktermékek, vagy más apróságok terén. Ezt a bejegyzést a mindig a rákövetkező hónap első napjára időzítem, hogy aztán másodikán a Hello...! következzen. A Hello...!-ban pedig előretekintést csinálunk, hogy mi lesz várható az adott hónapban.
Én személy szerint imádom ezeket olvasgatni, de nem akartam, hogy a heti két tervezett bejegyzésből az egyik egy apró lista legyen az én kis örömeimmel.
Aztán majd meglátjuk, mennyire fog ez a rendszer működni. Egyenlőre kísérleti jelleggel kipróbáljuk, de lehet, hogy a két bejegyzést össze fogom vonni.


MI TÖRTÉNT AZ ELMÚLT HÓNAPBAN?

Májusban eléggé ellazultam, már ami a nyelvtanulást illeti. Öt éves német-angol tagozatra járok, heti 12+ németórám van egy héten, azért plusz, mert mind a három némettanárom berakott a félévben egy-egy plusz órát, ezek közül az egyik tartós, szinte órarendi óra, a másik kettőn általában projekten dolgoztunk, amit épp tegnap adtunk elő a felsőbb éves német tagozatosoknak. Elég kemény volt, Jugendszene témában adtunk elő, a punkokról. Én a zenéjükről és a vallásukról beszéltem.
Angolból ellustultam az utóbbi két hétben. Nem igazán tanultam, pedig a sok igeidő miatt nem ártana folyamatosan, óráról órára átnézni az anyagot. Matekból annál jobban belehúztam. A matektanárunk elég szigorú, és keveset magyaráz, ami nagyon megnehezíti az algebrai törtekkel való műveletek miértjeinek megértését. Múlthét pénteken írtunk belőle dolgozatot, és rengeteget gyakoroltam rá, mert hármasra állok, és maximalista lévén utálnám, ha a bizonyítványomban lenne egy hármas.
Írás terén is sikerült előrelépést tenni. A koleszban tehetségek estéjét rendeztek diákhét alkalmából, és én is szerepeltem egy novellámmal, ami egy burkolt társadalomkritikává nőtte ki magát. Legalábbis az én szememben. A lényeg, hogy nagyon izgalmas volt, de ezt majd egy külön bejegyzésben még kifejtem nektek.
A nyár már itt van ezért fantasztikus, hogy meleg van, süt a nap, meg miegyebek.
Üzemeltető: Blogger.
emerge © , All Rights Reserved. BLOG DESIGN BY Sadaf F K.