2017. március 18., szombat

SPRING '17

Ginny Deliza | 19:06:00 | 2 Hozzászólás
A bejegyzés írása közben elgondolkodtam, hogy a környezet kinyílásán túl mit is jelent a tavasz.
Nekem a tavasz a megújulást jelképezi. A friss szellőt, az otthon illatát, a hinta nyikorgását, az élettel teli színeket, amik a fakó barnát és szürkét váltják fel. Érzem a tavaszt, mikor felhúzom az edzőcipőm és felkötöm a hajam, és akkor is, mikor lustán heverek a nyitott ablak mellett a napsütésben, vagy mikor belekap a szél a hajamba és a ruhámba.
Ezeket az apró pillanatokat próbáltam nektek összegyűjteni a kollázsokban, és persze a zenék és idézetek is elmaradhatatlanok.


2017. március 11., szombat

FELTÉRKÉPEZÉS - VÉKONY VAGYOK

Ginny Deliza | 17:19:00 | 8 Hozzászólás
Van, ami egyszerűen a génjeinkbe van ágyazva, és olyan nehéz változtatni rajta, mint a belső szerveink elhelyezkedésén. Minden reggel, mikor tükörbe nézünk az aznapi megpróbáltatások előtt, újra megállapítjuk, hogy az orrunk ferde, a bal fülünk lentebb van, mint a jobb, és igen, már megint lötyög rajtunk a ruha.
Azt hiszem, a legtöbb embernek mostanra elterjedt odáig az intelligenciája, hogy a plus size alkatúaknak nem szegeznek vasvillát. Lássuk be, elég nagy modortalanságra vall, ha ezt más szemére hányjuk. Eltér az átlagtól (vagy épp ő az átlag, csak nem az ideál), de ő olyan, amilyen. Vagy nem tehet róla, vagy már rajta van az ügyön, de ez amúgy sem a mi dolgunk, ugye? Na meg koncentráljunk a belső tulajdonságokra.


2017. február 11., szombat

FELTÉRKÉPEZÉS - KIHÍVÁS

Ginny Deliza | 15:09:00 | Légy te az első kommentelő!
2017, a feltérképezés éve.
Így neveztem el, miután egy hónap alatt annyi élményben és újdonságban volt részem, és annyit változott a világról alkotott képem, hogy úgy éreztem - tudat alatt -, ideje újrarajzolni a térképemet az élethez, és elindítani ezt a bejegyzéssorozatot, amiben személyes dolgokról írok nektek. Őszintén nagyon nincs is semmilyen ötletem arra nézve, miről kellene írnom, ha nem magamról. Egyszerűen annyira sok gondolat motoszkál mostanában a fejemben, hogy lehetetlen arra koncentrálnom, hogy milyen könyvet/sorozatot kritizáljak szét. A plusz a dologban, hogy úgy érzem, tudnék segíteni nektek. Nem tudom nektek megmondani, kik vagytok, mi értelme az életeteknek, de talán leírhatom a hibáimat, a próbálkozásaimat, az utamat, és az erre tévedők talán tanulhatnak belőle.
Ti is feltérképezhetitek velem a világot.


2017. január 29., vasárnap

HINDSIGHT PILOT-KRITIKA

Ginny Deliza | 16:12:00 | 6 Hozzászólás
Olyan rég kezdtem már bele sorozatba, hogy egészen izgatott lettem, mikor elindítottam a Hindsight első részét.
Úgy érzem, sikerült beletrafálni egy jó sorozatba, miután eddig nyomasztó sci-fiket, vagy nyomasztó thrillereket néztem. Jól esett egy kicsit mosolyogni a főszereplőnkkel, kicsit általánosabb problémákkal találkozni. Már amennyiben Becca esete átlagosnak számít.
Egyébként a sorozatra a TasteKid-en találtam rá, ahol beírhatod a kedvenc könyved, filmed, sorozatod címét, és kidob hasonló műveket. Szerintem hasznos kis oldal.


A történet egy 40-es éveiben járó nőről szól, aki a második esküvőjére készül. Minél inkább közeledik a nagy nap, Becca annál bizonytalanabb benne, hogy jó döntéseket hozott. Egyszer csak 1995-ben találja magát, az első házasságának napján. Lehetősége van megváltoztatni a múltját, és ezzel a jövőt, de vajon jó ötlet ez?

2017. január 25., szerda

MIT CSINÁLHATUNK A TÉL KÖZEPÉN?

Ginny Deliza | 16:35:00 | 1 Hozzászólás
És ez tényleg egy nagyon-nagyon fogós kérdés.
Tudom, mert én is elgondolkodtam rajta, mikor Réka írt, hogy egy programhét keretein belül egy héten keresztül minden nap hét bloggerina (Réka, Anna, Sára, Laura, Lili, Tami) az olvasók elé tár egy programot, amit a tél kellős közepén csinálni lehet. Mint mondják, néha a válasz a egyszerűbb módon jön, mint amit el tudsz képzelni.
Amikor abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a hétfőt megkaptuk tanítás nélküli munkanapként, megbeszéltem anyával, hogy csináljunk valamit a "hosszú" hétvégén. Úgyhogy elindultunk kirándulni.
Odakint mínuszok röpködnek, még a gondosan felhúzott trikó-póló-pulcsi-kabát réteg alá is bekúsznak, és pirossá csipkedik az orrunk és kezünk.
Másfél hónap otthon ülés után ez eltántorított? Naná, hogy nem.
Én személy szerint Románia vadregényes tájait tűztem ki célként, de túl nagy falatnak tűntek az elképzeléseim, így abban maradtunk, elkocsikázunk Egerbe, onnan pedig átszáguldunk Heves megyébe, hogy meglátogassuk a rokonokat, akik a Mátra lábánál élnek egy bájos kis falucskában.

2017. január 21., szombat

WINTER '17

Ginny Deliza | 19:53:00 | 2 Hozzászólás
Ebben az időszakban kicsit nehezebben találom az inspirációt. Fel-fel merülnek ötletek, de olyan gyorsan el vetem őket, hogy végig sem gondolom őket rendesen. Talán a nagy nyomás miatt, ami az iskolában telepszik rám, vagy a szürke időjárás miatt. Ki tudja?
Az évszakhoz illő posztok írása és összeállítása viszont mindig egy kis örömmel és ihlettel tölt el, így visszalendülésként keresgettem szép képeket, a ide illő idézeteket, dalszövegeket és persze a zene sem maradhat el -, de ne aggódjatok a karácsonyi hangulat már elszállt, egy új stílussal próbálkozom, a lo-fi-val. Megpróbálok azért kulturáltan villogni a zenei stílusommal, de hát mind tudjuk, ha szeretünk valamit, akkor azt szeretjük is büszkén hirdetni.


2017. január 7., szombat

FELTÉRKÉPEZÉS - EZ VAGYOK ÉN

Ginny Deliza | 15:19:00 | 10 Hozzászólás
Mintha az előző évvel szemben, valami más koncepció alakult volna ki a fejemben a bloggal kapcsolatban, de arról, hogy pontosan mi is az, arról halvány lila gőzöm sincs.
Annyi biztos, hogy szeretnék őszinte, mindenekelőtt önmagam lenni. Most viszont az van, hogy két tűz közé lökődtek a gondolataim; inkább a lelki világomról írjak, arról, ami a fejemben zajlik, vagy arról, ami szerintem számotokra némi haszonnal is szolgál, mint a különféle ajánlók, és kritikák. Mindkettőt abszolút lelkesedéssel csinálom, és csinálnám, de az előbbi témához úgy állok, hogy túl sok minden van, így inkább legyen a semmi. Meg amúgy is nehéz átadni magam, úgy, ahogy én látom, innen belülről. Mégsem ugyanaz a helyzet, mint amikor főszereplőt kreálunk a történetünknek. Olyankor mi vagyunk a racionálisan gondolkodó döntéshozók, akik Tinder-módra húzogatják a képernyőt a személyiségjegyek közt válogatva.