2018. január 13.

MINDEN, AMI ROSSZ AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN

Ez a téma már régóta foglalkoztat. Szerettem volna írni nektek róla, de csak most került rá sor, ugyanis, ha esetleg még nem hallottatok volna róla, január 19-én a diákok tüntetést szerveznek a jobb oktatásért. Mivel pénteki napra esik, a résztvevők, akik csatlakoznak ehhez az akcióhoz nem mennek iskolába és délután négykor a budapesti Kossuth téren fognak gyülekezni, hogy véleményt nyilvánítsanak. Én is ott leszek több osztálytársammal.
Ebben a bejegyzésben tehát a saját véleményemet szeretném megosztani,  hogy mi vett rá arra, hogy részt vegyek ezen, és ha te is szeretnéd leírni a gondolataidat, nyugodtan tedd meg kommentben, de nem akarok ebből konfliktust. Ez az én álláspontom, az én döntésem.



El kell mondanom, hogy gimnáziumba járok. Öt éves képzésre mentem, emelt szintű német nyelvoktatásban, és erős angol oktatásban van részem. Az első év egy nyelvi előkészítő volt, kb. 12 német óránk és 5 angolunk volt. Idén már csak 5 németünk és 5 angolunk van. Jövő tanévben az iskola adta lehetőségeinknek köszönhetően nekifutunk egy C1-es nyelvvizsgának, amit DSD-nek hívunk. Teljesen ingyen.
Úgy hangzik jó dolgunk van. És valóban az is van - bizonyos tekintetben. Én nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem és nagyon hálás vagyok, amiért több tízezer forint kiadása nélkül szerezhetek egy neves nyelvvizsgát. Ezt szerettem volna, hogy tudjátok.
Hogy hogy néz ki  pontosan egy napom? Hat órakor kelek vagy fél hétkor, attól függően mennyire érzem magam életképesnek (gyakran nem), hétig összeszedem magam, ha kell átolvasgatom az anyagot, és hétkor elindulok az iskolába, hogy fél óra múlva beérjek és legyen időm reggelizni, felfogni, hogy ma végig fogok ülni 7 tanórát. 8:45 - becsöngetnek, irány a terem, 45 perc kínzás után 10 perc szünet, ami arra elég idő, hogy megkeressem a termet, ahol leszünk, egyek két falatot, igyak, elővegyem a felszerelésem és megint csak átnézzem az anyagot, amire nem jutott időm, vagy szóljak egy-két szót a padtársamhoz/barátaimhoz. Csengetnek és újrajátszódik az egész. 12:10 - ebédszünet, és rohanunk, hogy jó helyünk legyen a menzasorban, ahol jó esetben 10 perc múlva kézhez kapjuk a kaját, rosszabb esetben 20. Nincs időnk a 7. óra után enni, menni akarunk haza, elfoglaltságunk van és amúgy is most vagyunk éhesek. Fél óra múlva becsöngetnek. Sietve eszünk és megyünk tovább, abban a szünetben már nincs idő másra. 14:15 - a szabadulás pillanata, hacsak nem hétfő van, akkor 15:00, mert 8 óránk van csak az első egy tesi óra, amire egyesületbe járóknak nem kell bemenni. Tehát háromra vagy fél négyre visszaérek a koliba, és le is ülök tanulni, mert még megvan a lendület. 18:30 - körülbelül idáig van kedvem a házihoz, utána alábbhagy a lelkesedés. Kicsit nyomkodom a telefonom, eszek, olvasok, rendet rakok kicsit. 18:45 - bemondják a hangosba a vacsorát és kicsivel később el is megyek fürdeni, hogy ne fussak bele a sorba, ami nyolc óra körül keletkezik a tusolóban.
Jelenleg, mikor ezt írom szerda van, 19:22. Még nem voltam fürdeni, nem raktam rendet és készítettem elő a dolgaimat holnapra, és annak ellenére, hogy suli után tanultam, még mindig nem végeztem. Holnap dogát írok, amire még nem tanultam. Ez is egy átlagos nap.
És pénteken, amikor a buszon ülök, és arra gondolok, mennyi mindent csináltam a héten és mennyi mindent kell csinálnom a hétvégén, abszurdnak tűnik. Minderre van időm? Mindezek mellett vezetem a  blogom (igyekszem), járok heti egy jógára, beszélgetek telefonon anyukámmal és a szobatársaimmal, valamint részt veszek két versenyen (német és történelem). Van időm rá, jó tanuló vagyok, ami azt jelenti, mindenből négyes-ötös, de inkább az utóbbi. Egyedül kémiából állok 3,5-re. Élek, bár nem mondanám, hogy néha nem akarok minden kötelességemtől elfutni. Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, azok az osztálytársaim, akik sportolni járnak és minden nap edzésük van, hogy bírják ezt az iramot.
Kérdezem én, 11 nyomorúságos, a magyar oktatási rendszerben eltöltött év után: így kellene kinéznie egy 17 éves gyereknek a napja? 12 óra gürizés azért, hogy az egyetem után ugyanezt tegyem? A különbség az, hogy azért pénzt fogok kapni...
A magas óraszám mellett probléma még a feleslegesen nagy mennyiségű tananyag. Környezetvédelemmel szeretnék foglalkozni, de tudnom kell a Pitagorasz-tételt, a Viéte-formulákat, konstitúciós izomériát, hogy milyen színre festi a jód a petróleumot, mikor adtak ki egy törvényt, ami ma már nincs is érvényben, ki volt IV. Kun László és ki követte a trónon, milyen összefüggésben van a feszültség a vezetéken átfolyó árammal és még tudnám sorolni évekig, mert ez csak egy töredéke annak a sok ténynek, amit a fejemben kell tartanom. És ott kell tartanom, mert a tanár 45 percig azt csinál velem, amit akar. Ha nem tudom az anyagot egyes, ha kifejezem a véleményem, még egy. Ha nem vagyok neki szimpatikus, hát megbuktat! Ez van. Tele vannak a tanárok elvárásokkal és aroganciával, úgy kezelnek, mintha hülye lennél, és te ki vagy téve az ő hangulatingadozásaiknak. Ezt a kiszolgáltatottságot utálom. De nem csak ez a gond, hanem hogy egyáltalán a házirendet sem képesek betartani, amibe tudtommal őket is belevonták. Nekünk, diákoknak előírtnál egy halom dolgot, míg a tanárokra csak egy-két pont vonatkozik. Például, hogy jelentse be a témazáró írását egy héttel előre. Csak egy szimpla "egy hét múlva TZ"-t szeretnénk hallani, de ezt sem kaphatjuk meg.
Visszatérve a tantárgyakra, vannak egyenesen felesleges órák is. Ének, ahol zenetörit veszünk; rajz, ahol művtörit; média, ahol... Őszintén gőzöm sincs. Mire jók? Zenét így is úgy is hallgatok, ha rajzolni akarok, rajzolok, ha filmet akarok nézni, hát fogok. Ehhez nem kell egy 45 perces tantermi óra. Ó, és a kedvencem! A testnevelés. Futtatnak, mint a lovakat, felülésezz, erősíts, talajtornázz, mász fel a kötélre! Én vékony vagyok, de mi van azzal a duci lánnyal az osztályból, aki már a tesi óra elején kidől, mert nem bírja azt a tempót, amit a tanár diktál. Lemarad, nem bírja csinálni. De a tanár bele sem gondol, hogy az a lány talán nem vágyik rá, hogy 30 másik ember előtt izzadtan ugráltassák, mert ezt megaláztatónak érzi. Nem ezért fog lefogyni, nem ettől jön majd meg a motivációja, hogy mozogjon, de nem csak ő van így ezzel. Én is.
Helyette inkább lennének olyan óránk, amelyek a valós életre készítenek fel minket: hogyan bánj a pénzzel és hogyan főzz meg egy pörköltet.
És még csak a saját korosztályomról beszéltem. A kisebb gyerekeknek, például az unokahúgomnak, akinek minimum 5 órája van egy nap -, ha nem 6 -, aztán még hazamegy tanulni, de azért elvárják tőle, hogy foglalkozzon a hobbijával is! Még csak tíz éves szegény, és jobban szeretne odakint a kutyával játszani, mint a könyvek fölött görnyedni.
De ha mindezt átélted, és elbukdácsolsz az érettségiig, akkor örülj neki, hogy időben a töri anyag végére értetek, és imádkozz, hogy nem fognak változtatni a törvényeken még mielőtt oda kerülnél.
Abba meg már ne is menjünk bele, hogy milyen az iskolák felszereltsége meg a tanárok fizetése...

Én nem csak azért leszek ott a tüntetésen egy halom másik osztálytársammal együtt, mert lógni akarunk, vagy mert nem akarunk tanulni. Szeretek tanulni. Szeretem azt tanulni, ami érdekel. Hiszen ez itt a blogon is megmutatkozik, új nyelveket tanulni mindig egyet jelent egy másik világ felfedezésével, a földrajzot magazinnak pedig a mi világunk róla alkotott képemet formálják. Ezek a változtatások nem csak az én örömömet, vagy a mi generációnk örömét szolgálná, hanem az utánunk következőkét is. Én sajnálom az unokahúgom, sajnálom az elsős kisdiákokat, akik még lelkesek -, de nem sokáig -, és sajnálom a jövőbeni gyerekeimet. Nem ilyen gyerekkort akarok nekik. És tudom, hogy az előző generációk is túlélték ezen, de ez nem jelenti azt, hogy ez a rendszer a legjobb, vagy hogy ennek így is kell maradnia a jövőben
Szóval én 19-én nem megyek iskolába, és felmegyünk Budapestre, és titeket is erre buzdítalak. Meséljetek a kezdeményezésről a szüleiteknek, írassátok ki magatokat orvossal, és ha nem is mentek el a tüntetésre, demonstráljatok azzal, hogy otthon maradtok!

Nektek mi a véleményetek a mai oktatási rendszerről és erről az akcióról? Netalántán ti is jöttök?

4 megjegyzés:

  1. Mindig elájulok, milyen komoly és fontos témákkal állsz elő!
    Nehezen szedem most össze a gondolataimat, de igyekszem egy kicsit hozzászólni a témához :)
    Szóval, nálunk is szuper lehetőségek vannak, ezeket nagyon becsülöm, de sokszor fordul elő, hogy borzasztóan túl terhelnek (főleg a tanárok), közben pedig nekünk mondják, hogy jajj, de sajnálják, mennyire rossz nekünk, utána pedig szemrebbenés nélkül darálja el a pár nap múlva esedékes tz anyagát... Azt hiszem, ez a példa igencsak összefoglalja, hol van a probléma.
    Ezen felül nekünk tolják ezerrel, hogyan be kéne osztanunk az időnket, a mi hibánk, ha elúszunk... Viszont nem veszik figyelembe ilyenkor, hogy külön órák mellett a heti öt tesit is kiváltjuk több órás edzésekkel, és szeretnénk egy kis szabad időt is... Szóval a lényeg az, hogy egyet tudok veled érteni, de hálás vagyok azért, amiért mégis jobb dolgom van, mint az átlagnak.

    U.I.: A tüntetésre nem valószínű, hogy el tudok menni, de annyira örülnék, ha tudnánk találkozni! Mennyi időt vagy Budapesten?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Köszönöm, igyekszem mindig valami aktuálisat és érekeset hozni fel.
      Nekem is elsősorban a tanárokkal van bajom, mert ahelyett, hogy megkönnyítené kell a dolgunkat, inkább nehezítik, és tulajdonképpen maguk alatt is vágják a fát, ha egyeseket kell beírniuk, esetleg ha meg kell buktatniuk valakit. Az őket is minősíti.
      A részleteket egyenlőre még nem tudom pontosan, mert többen megyünk fel vonattal, de az biztos hogy olyan 11 körül indulunk, a tüntetés pedig 4kor lesz, addig vagy elmegyünk az edukációs kiállításra, vagy elleszünk a Westendben. Nem tudom, meddig tart a tüntetés, utána még be akartunk ülni valahova. Neked mikor lenne jó? :D Nagyon örülnék, ha végre tudnánk találkozni!

      Törlés
  2. Szia!
    Teljesen egyetértek mindegy egyes leírt szóval. Én is sokszor kajával a kezemben szaladok át az egyik épületből a másikba és, ha netalántán esetleg még elugrok elvégezni a szükségem, akkor a tanárok teljesen kivannak borulva, hogy késik a diák. 5 percem van mindarra, hogy átérjek, de közben egyek egy harapást és elugorjak ahová kell. A rajzot és a zenét azt egyszerűen nem bírom felfogni, hogy miért van, ha nem engedik a a rajzórán a gyereknek, hogy a saját kreativitását élje ki?! Ráadásul tavaly az egyik évfolyamtársam 3-ast kapott, mert nem tudott szépen rajzolni, ahogy elvárták. :O Néha csak kapkodom a fejem, hogy egy tananyagot csak ledarálnak és mindenkinek egyszerre kell felfognia és még csak időt sem szakítanak arra, hogy kicsit többet foglalkozzunk a tananyaggal. Csak tanuld meg és ennyi. Mennyire más a finn és az itthoni oktatási rendszer. :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Először is köszönöm a kommented, mindig örülök, ha valaki megtisztel ezzel, főleg ha egy régebbi poszthoz érkezik! :)
      Nálunk is húzzák a szájukat a tanárok, ha kikéredzkedünk a mosdóba, ami azért elég ritka, meg most éppen a múlt héten fordult elő, hogy az egyik tanárunk elkezdett kiabálni az egyik osztálytársammal, amiért elfelejtette megírni a házit, mert szerinte "ezt nem lehet elfelejteni, inkább arról van szó, hogy nem volt kedve megcsinálni". Bezzeg ha ő elfelejti elhozni a tanáriból a dolgozatainkat, úgy egy hónap után, akkor te legyél megértő és csak mosolyogj együttérzőn.
      Bár ez ilyen tanár és iskola függő, a tüntetés, amiről írtam (és később nem mentem el rá, mert beteg lettem :/ ), inkább magára a kormányra irányult és nem a tanárokra, ezt többször elmondták, úgyhogy ebben az ügyben nem hiszem, hogy lesz változás...

      Törlés

Üzemeltető: Blogger.
emerge © , All Rights Reserved. BLOG DESIGN BY Sadaf F K.