2018. március 4.

VÉGIGNÉZTEM: OUTLANDER 1-3. ÉVAD

Mindenkinek vannak olyan sorozatai, filmjei vagy könyvei, amik ha befejeződnek, a gondolatok és szép emlékek mellett ürességet hagynak maguk után, mert túl nagy helyet töltenek be a szívünkben és túlságosan hozzánk nőnek. Én sok sorozatot nézek, de csak nagyon kevéssel, csak eggyel éreztem még ezt az érzést, a Skammal, amit a kedvenceim között tartok számon. Viszont az Outlander minden egyes évadzárója után tapasztaltam ezt az érzést.
Még le sem pörgött a stáblista a harmadik évad végeztével, már lázasan dolgozom, és gondolkozom, mit írhatnék ebbe a posztba - sőt, jelentsük ki bátran, még nem néztem meg az utolsó részt, mert így is nagyon sokáig sikerült húznom a megnézését és nem akarom elengedni a sorozatot, hogy várnom kelljen őszig a következő évadra. De mire ez a poszt kimegy, már megnéztem. És ha ezt olvassátok, gondoljatok rám, mert valószínűleg úgy érzem magam, ahogyan fentebb írtam.

A poszt spoiler mentes övezet. (Nehéz volt.)


Az Outlander, vagy magyarul Az Idegen (, de ezt inkább ne használjuk), egy 2014-ben útnak indított történelmi romantikus fantasy sorozat, amit Diana Gabaldon történetei alapján készítettek.
A történet főszereplője és narrátora Claire Randall, aki a második világháború végeztével, amiben harctéri ápolóként vett részt, hazatér és férjével, a történész Frankkel egy második nászútra mennek Skóciába. A Felföld tele van rejtélyekkel és mágiával, és a Craigh na Dun kőkör egyik sziklájának megérintésével Claire a 18. században találja magát, ahol vöröskabátos angolok és kiltet viselő skótok csatározása zajlik éppen. Az események hatására nemsokára hozzá kell mennie a skót Jamie Fraserhez, ami nem kevés szívfájdalmat okoz neki. Közben a háttérben munkálkodik a jakobita mozgalom is, ami vissza akarja ültetni a Stuartokat a trónra, de Claire már tisztában van a háború kimenetelével.
Címszavakban, hogy mit várhattok: románc, megrázó jelenetek, történelem, gyönyörű ruhák és még gyönyörűbb skót tájak.
Szerintem ez az alapötlet valami hihetetlenül egyedi, le a kalappal Diana Gabaldon előtt, hiszen ahogyan haladtam előre az évadokkal, rengeteg szereplővel találkoztam, és legtöbbjükhöz egy történet is társult, ami csatlakozott másokéhoz vagy visszatérő mellékszereplők voltak, akiket észben kellett tartani. Tehát, ha hasonlatokkal kellene élnem, azt mondanám, egy Harry Potter méretű univerzum, közel annyi szereplővel mint a Trónok harcában.

És amit nagyon-nagyon szeretek ebben a történetben, az az, hogy igazán két lábbal a földön áll a kettősség és ellentétek ellenére. A misztikus elemek nem uralják a sorozatot, mert csak egy-két elem viszi a fantasy kategória felé a sztorit, de fenntartják a néző figyelmét és gyakran fejtörésre késztetnek a rejtélyek megoldásához. A történelmi elemek pedig (a skótok története vagy a karibi-térség helyzete a 18. században) nagyon sok mindent megtanított, amiket az iskolában nem tanultam volna meg. Skócia például nagyon ritkán kerül terítékre nálunk, itt Magyarországon, pedig rettentő szomorú története van, már ha belegondolunk, hogy elvesztették a függetlenségüket, és a kultúrájukat is kíméletlenül elnyomták. Szerintem a skótok örülnek, hogy ez a sorozat létrejött, és terjed a történetük és a kultúrájuk, a helyszínek miatt nem egy turista keresi fel a vidéket. Én is elmondhatom, hogy sokkal közelebb érzem magamhoz Skóciát, mint azelőtt, és ha választanom kéne Nagy-Britannián belül, szívesen böknék a Felvidékre, mint lehetséges úticélra.
De a történelem mellett a készítők és az írónő nagy hangsúlyt fektettek abba, hogy az emberi sorsokat mutassák be. A három évad során megszámlálhatatlanul sokszor szakadt meg a szívem, nevettem, és izzadtam is izgalmamban, mert könnyen megszerettem a szereplőket, átéreztem a szenvedéseiket. Talán épp azért, mert hitelesen mutatja be a szereplők érzéseit, egy lassabb folyású történetet kapunk, ami nem mindenkinek a kedvence. Sok barátomnak ajánlottam az Outlandert, és az egyik barátnőm, aki belenézett, gyorsan fel is adta, mert túl lassú volt neki. Ha engem kérdeztek, igen, eleinte sok volt az az 50 perc, de csupán az első egy-két részben, mert utána elkaptam a fonalat, kíváncsi voltam a következő lépésre, és hát az évadzárók eddig mindig duplán megizzasztottak az izgalmakkal. Bár nem a függővégekre hajtanak, azért elérik, hogy tűkön ülve várjuk a további kalandokat.


A kedvenc szereplőim mindig is a Jamie&Claire páros lesznek, bár a későbbi évadokból is van egy-két szívemhez nőtt figura, például (csak neveket hagyok itt, remélem nem veszitek spoilernek, ha mégis, áthúztam, ne legyen annyira látható) Fergus, Murtagh, Lord John és Bree. Utóbbi egy furcsa eset volt, eleinte fenéken akartam billenteni, annyira idegesített. Mindegyikük annyira komplex és annyira egyedi. Mindenki találhat benne legalább egyvalakit, akivel azonosulni tud, mert bizony még meleg szereplők is vannak!
Claire nagyon határozott személyiség, emiatt gyakran bajba is kerül, ugyanakkor rendkívül talpraesett, ami nem egyszer kihúzta őt a csávából. Elvégre sok tudás kell ahhoz, hogy többé-kevésbé észrevétlenül beilleszkedj a 18. századi emberek közé -, még úgy is, hogy angol vagy, ők meg skótok, akik utálnak és gyanakodnak rá, hogy kém vagy. A döntéseivel mindig egyetértettem, ha pedig hibák is voltak, azok emberiek voltak és én is elkövettem volna őket, ezért nem hibáztatom.
Jamie-vel iszonyatosan aranyos párost alkotnak, sorozatos berkekben az egyik kedvencemmé avanzsáltak, mert Jamie is hasonlóan makacs és határozott, ráadásul sokaknak álompasi is lehet, mert művelt, mindig van valami frappáns megszólalása, és nagyon kedves. A ragaszkodása és szeretete Claire iránt kikényszeríti azokat a könnyeket a hölgyek szívéből.
A színészi játék bírálásával mindig gondom akad, mert csak a Kristen Stewart mint Bella-féle baklövésekről vagyok meggyőződve, hogy nem jó, gyakorlatilag ilyen téren bármit és bárkit megnézek és jó színésznek kiáltok ki. Ebben az esetben is ezt kell mondjam, és itt azért tudom, hogy sok gyerekszínész megfordult az évadok során az Outlanderben, akik nagyon jól alakítottak.

A másik, ami miatt a szívem csücske ez a sorozat, az a zene. Nagyon sok sorozat mai poppal meg dalszöveges zenékkel dolgozik, de az Outlanderhez jobban is illik a csupa hangszeres vonal. Ráadásul ezek kapcsolódnak a skót kultúrához, például gyakran zendül fel duda, és olyankor a szívem egyszerűen olvadozni kezd, pedig sosem voltam oda értük. Még a főcímdal is -, amit akárhányszor meghallok, mindig himnuszként éneklek végig - kapcsolódik a felföldi kultúrához, de ez is spoiler lenne, szóval csak ajánlom, hogy nézzétek meg a sorozatot, aztán ha beleszerettetek, a Wikipédia segít megtudni mindent.

A csavarok lelövésének elkerülése végett nem bontanám le évadokra a kritikát, de nem tudnék választani, melyiket szeretem jobban. Az első évad volt a kezdet, az mindig a kiindulási alap lesz, mindig a sorozat és a történet otthona, a második évad hihetetlenül izgalmas volt, az utolsó részekbe majdhogynem belehaltam, a harmadik pedig egy érzelmi hullámvasút volt.
Az alapot adó könyvsorozat első részét olvastam csak, de arról is elmondhatom, hogy fantasztikus, és a sorozat nagyon könyvhű, mindenesetre előbbi elolvasásra ajánlanám a regényt, amiből még csak négy jelent meg, angolul már több, ráadásul van spin off regénysorozat és számos novella is.

Összegezve: kezdjetek neki, mert sokat kell tanulnotok! Teljes szívemből ajánlom a romantika, a történelem és a fantasy kedvelőinek, leginkább anyanyelven, feliratosan, mert úgy átjön az akcentus. Nekem a műfajban nincs sorozat, amit jobban szeretnék az Outlandernél. Igen, ennek is megvannak a maga hibái, mégsem hiába ez az egyik legnézettebb sorozat a 21. században.

Ti láttátok már? Ki a kedvenc szereplőtök és melyik a kedvenc évadotok? Ha nem láttátok még, meghoztam a kedveteket?

3 megjegyzés:

  1. Ha tudnád, mióta van kívánság listán a könyv! Eddig nem is akartam belekezdeni a sorozatba, mondván majd a könyv után, de... de annyira meghoztad a kedvemet hozzá! :D Most épp Shadowhunters mániában szenvedek (igazából élvezem *-* ), utána a Stranger Things jön, de mindenképp sort kerítek az Outlanderre is :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Naa, igen-igen, a Stranger Thingset azért mindenképp nézd meg! :D Én tulajdonképpen két hónapig olvastam, elég hosszú volt, meg néha úgy ült a cselekmény, de szerintem megérte elolvasni, mert akármennyire könyvhű a sori, sokat megtudtam a sorozatbeli cselekményen kívül. Majd írd meg, hogy végül hogy tetszett a Stranger Things is! ;)

      Törlés
  2. sziasztok , hol lehet a sorozatot magyar szinkronnal vagy felirattal megnézni ? vagy esetleg dvd-n megvenni?

    VálaszTörlés

Üzemeltető: Blogger.
emerge © , All Rights Reserved. BLOG DESIGN BY Sadaf F K.