Az utóbbi héten, mióta nem tettem közzé semmit, próbáltam egy kis szünetet tartani a bloggal, hogy kicsit távolabbról megvizsgáljam az érzéseimet vele kapcsolatban, mert az utóbbi időben nem igazán tetszett, amit láttam, ha megnyitottam az oldalt. Lehet, hogy a maximalizmus beszél belőlem, de erősen fontolóra vettem, hogy itt hagyok mindent, és vissza se nézek.
Aztán megállított a tudat, hogy két éve dolgozom azért, hogy ott tartsak, ahol. Szóval bocsi, srácok, nem ígérek semmit. Nem tudom, mi...
