
Őszintén szólva, szeptember elseje óta az iskola engem agyilag zokni szintre lökött vissza. Sulin kívül bármilyen alkotói folyamat jönne is szóba (mármint bejegyzést mégis kéne a népnek írni), egyszerűen bámulok ki a fejemből, és nem tudom, mit kezdhetnék a dologgal, amit addig szívesen és tele fantáziával csináltam. Hiszen ha követtek Facebookon (reklám helye), akkor láthattátok, hogy augusztus végén tele voltam ötletekkel és célokkal.
Ma viszont...
Kicsit vérszegény ez a poszt, de talán...